(Lates calcarifer)
A Barramundi az egész délkelet ázsiai régióban és Észak-Ausztráliában is előfordul. Ismert tengeri sügérféle és az akvakultúrának egy teljesen új perspektivikus lehetősége, különösen Thaiföldön, ahol ausztrál tőkével és technológiával folyik a termelése.
A vadon élő Barramundi a trópusi tengereken, a part menti sávban, az úgynevezett brakk vagy félsós vízben, érzi jól magát. Legnagyobb sűrűséggel a mangrove mocsári erdők területén fordul elő, ahol a víz hőmérséklete soha nem csökken a 20 °C fok alá.
Ez a ragadozó faj nagyon jól tolerálja a víz sótartalmának változását. Szaporodásához sós vízre van szüksége (katadrom faj) azonban félsós és édesvízben éli le a további életét.
A rendelkezésre álló intenzív üzemi tapasztalatok alapján elmondható, hogy édesvízi rendszerekben is kiváló eredményeket (növekedés, húsminőség, beltartalmi értékek, stb.) lehet vele elérni. A kifejlett hal elérheti az 1,8 m testhosszúságot és akár a 60 kg testtömeget is. Az értékesítésre kerülő tenyésztett halak általában adagos méretűek (450-500 g). A 3 kg-ot meghaladó egyedeket filézik és ilyen formában jelenik meg a kereskedelmi forgalomban.
A természetes állományok tengeri halászatára jellemző, hogy mennyisége folyamatosan csökken. A különleges húsminőségének köszönhetően a piaci kereslet egyre jobban növekszik a Barramundi iránt. A különleges minőség nem csak az ízvilágban, hanem a konzisztenciában is megjelenik.
A Barramundi húsának kiemelkedően magas az Omega-3 zsírsavtartalma, amely megközelíti a vadon élő lazac értékeit (átlagos Omega-3 zsírsav tartalom: Lazac: 900 mg/5oz ; Barramundi 833 mg/5oz; Marlin: 600 mg/5oz; Tilápia: 294 mg/5oz; Garnélarák: 270 mg/5oz; Szürke tőkehal: 240 mg/5oz).
A világ akvakultúra termelésében a regisztrálható mennyiségben az 1970-es évek elején jelent meg a Barramundi. Jelenleg Ausztráliában, Malajziában, Indonéziában, Thaiföldön, Szingapúrban, Tajvanon és Európa néhány országában termelik. A világ egyes országaiban a zárt recirkulációs intenzív rendszerekben is nevelik, melyre jellemző, hogy néhány országban egy-egy farmon komoly sikereket értek el (pl. Thaiföld, Szingapúr, Malajzia és Izrael), míg másutt inkább csak vegetálnak az érintett vállalkozások (pl. USA, Bulgária, Anglia és Hollandia).
Az elmúlt húsz évben a Barramundi termelése majdnem a nyolcszorosára nőtt. A 2006-ban megtermelt Barramundinak valamivel több, mint kétharmadát Kínában állították elő. 2003-ban bekövetkezett drasztikus emelkedés Kína adatszolgáltatására vezethető vissza, mivel ettől az évtől szolgáltatott Kína adatokat a FAO részére.